Animés körökben -ha tényleg komolyan gondolod az egészet, és nem csak divathóbort-, ha látni nem is, de Tezuka bá'-ról mindenki hallott már. Ha nem, akkor ejnye-bejnye, itt vagyok, és cikket írok. (Addig sem kell tanulnom...)
Ha Tezuka Osamu nem létezett volna, animék se nagyon lennének. Se mangák! Miért mondom ezt?
Osamu 1928-ban született, Osaka prefektúrában, azon is belül Toyonakában. Ő volt a legidősebb gyerek a háromból a családban. Anyukája sokat mesélt neki kiskorában - ez nagyon jó kis táptalaj volt kreativitása számára. Kobéban nőtt fel, anyja gyakran elvitte a közeli színházba, a Takarazukai Színházba. Ebben a színházban az volt az érdekes, hogy minden szerepet -beleértve a férfit is- mind-mind nők játszották. A darabok igazából nőknek szóltak - mégis, a kis Osamunak tetszettek, sőt a későbbiekben ez is hatással volt rá.
Szabadidejében rajzolgatott. Sokat. Más másodéves általános iskolásként firkált képregényeket, "Osamushi" álnéven (talált egy bogarat, aminek a neve annyira megtetszett neki, hogy adoptálta a nevet. Most komolyan... egy bogárról?! Amúgy ez az osamushi a futrinkafélék családjába tartozik és annyira nem csúnya, de nem is szép... - Jó oké, végül is az Osamu benne van...)
A második világháború után -alig múlt 17 éves- megcsinálta az első igazi munkáját, ami a Maachan no nikkichou (Maa-chan naplója) volt. Kis négypanelesek történetek voltak Maa-chanról, aki egy kiskölyök volt, s mint olyannak a mindennapi "kalandjaival", problémáival foglalkozott...
Osamu rájött, hogy a képregényekkel talán felnyithatja az emberek szemét, hogy vigyázzanak a világra. És elkezdte... Munkássága alatt több, mint 150 000 oldalt rajzolt meg (ami ki lett adva mangának)...! Inspiráló erővel hatottak rá a Disney-mesék (főleg a Bambi, Mickey Egér) és Betty Boop. Így alakult ki az ő stílusa -és a manga-stílus- nagy szemek, és az a történetvezetés, amiről... hát igen, nem sokat tudok mondani, mert szánom-bánom bűnömet még nem olvastam Tezuka-samától. De ami késik az jön, ugye.
Létrehozta a Mushi Production-t (Mushi=Bogár. Hehe. Osamushi?), ami Japánban az úttörője volt a tévés animációnak.
Lehetne még mit írni róla, de azt hiszem, nem ragozom túl - sokat köszönhet neki Japán, és mindenki, aki animés. Tezuka-samát gyomorrák vitte el 1989-ben, pedig a jó emberek igazán megérdemelnék a hosszú életet. Igazságtalan a világ! Áldozzunk fél perc néma csendet a mesternek, a manga és az anime atyjának.
Bevezetőnek ennyit. De nem Tezuka bá' miatt ragadtam billentyűt - vagyis ha ő nem lenne, most ez a bejegyzés sem, de... ööö... hova akartam kilyukadni? Ja! -, hanem mert volt nekiegy több nagyon híres története, ezek közül egy az Astro Boy (Tetsuwan Atomu - szabadfordításban: Fém-karú Atom. - Az Astro Boy stílusosabb, ha engem kérdeztek... x)), s amerikai barátaink azok után, hogy felsültek a Dragon Ball feldolgozással -nem láttam belőle, csak darabokat. Elég volt...-, úgy döntöttek hozzányúlnak az abszolút klasszikushoz, hogy meggyalázzák és megszentségtelenítsék és... Na jó, túldramatizálom.
Főleg, hogy ma reggel... jól van volt az délelőtt is már, nagy tévékapcsolgatásomban belefutottam a feldolgozásba az HBO-n. És tudjátok mit? Nem volt rossz! Sőt, én jót derültem rajta. Ha a mester mangája fele ilyen jó (márpedig szerintem vagy nyolcszor jobb lehet, mint a film volt), akkor az amerikaiak nagyszerű munkát végeztek. Na jó, koprodukció volt, Japán és Hongkong is besegített. (Utóbbi gondolom az animációért felelt,előbbi meg nem akarta, hogy a DB szintjére jussanak. x'D Bár, szó-mi-szó-ré-fá, khm, szóval, hogy a DB is 2009-es. De közel sem koprodukció.)
És mi lett belőle? Egy szeretnivaló kis film, mondhatni estimese, rengeteg aranyos karakterrel, ötletes történettel, akcióval, poénnal (komolyan, olyanokat röhögtem, tiszta könny volt egyszer-egyszer már a szemem. xD "-...Működik ez?") - azzal a lezárással, amitől falnak megyek. Pontosabban... Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de Hollywoodnak bevett szokása az a befejezés, hogy (ha nem akarsz amúgy tök kiszámítható spoilert, ne olvasd tovább!) epic nagy csata, de a gonoszt csak úgy lehet legyőzni, hogy feláldozza magát a főhős... Mindenki visszatartja, hogy "ne, ne tedd", de a főhős erősködik, megteszi, látszólag meghal... De mégis jön a megoldás, újraéled/mégis él mindenki happy... Ez oké, szép-szép, de nem húszmilliomodjára. Az meg csak még egy pofon, hogy a történet szép, bonyolult, minden, erre egy ilyen "egyszerű" megoldással vágják el az egész történetet. Mert számomra ez olyan volt, mintha nyissz! levágtak volna egy-két dolgot, mert kicsi a költségvetés, nem fér bele, hogy plusz tíz perc legyen még, hát gyerünk, oldjuk meg, öt perc, mittomén-hány-képkocka, oldjátok meg, fiúk. Hát, FÁK. Ez most felhúzott... De áámerika nem hazudtolta meg önmagát.(/spoiler)
Amúgy tényleg, a végén, a csalódásomat leszámítva nagyon szórakoztató film volt, meg is fogom szerezni, szóval csak ajánlani tudom mindenkinek!
Adatok:
Cím: Astro Boy
Rendezte: David Bowers
Írta (sz'al eredeti történet:): Tezuka Osamu
Forgatókönyv: David Bowers
... és a többiek.
Színes (vötöfö, ezt miért írom ki?!), amerikai-japán-honkongi animációs film, 90 perc, 2009-ből.
Történet röviden: Van egy város, Metro City, ami a föld fölött lebeg, és az emberek mindennapjaiban a robotok segítenek. Futurisztikus egy világ, és itt él Tenma, egy okos és ügyes tudós, aki fia halála után (... hosszú, nézd meg) alkot társával egy androidot, akinek kisfiú alakot adnak. A fiú megkapja, energiaforrásnak a kék magot, aminek van egy párja a vörös mag - csakhogy a kék a pozitív, a vörös a negatív. Ez az energia nagyon csúcs, és mivel Stone-nak a polgármesternek kell a mag, az androidfiú kénytelen menekülni... Nagyon röviden, dióhéjban és semmit sem kifejtve, ennyi. Sőt, nagyon sok mindent elhallgattam. (Főleg, mert nem láttam az elejét, és azt én is csak most olvasom. xD)
Ajánlom hát mindenkinek, az biztos, hogy párszor még én is levadászom az HBO-n, meg majd az eredeti történetet is, valamikor... =)
A második világháború után -alig múlt 17 éves- megcsinálta az első igazi munkáját, ami a Maachan no nikkichou (Maa-chan naplója) volt. Kis négypanelesek történetek voltak Maa-chanról, aki egy kiskölyök volt, s mint olyannak a mindennapi "kalandjaival", problémáival foglalkozott...
Osamu rájött, hogy a képregényekkel talán felnyithatja az emberek szemét, hogy vigyázzanak a világra. És elkezdte... Munkássága alatt több, mint 150 000 oldalt rajzolt meg (ami ki lett adva mangának)...! Inspiráló erővel hatottak rá a Disney-mesék (főleg a Bambi, Mickey Egér) és Betty Boop. Így alakult ki az ő stílusa -és a manga-stílus- nagy szemek, és az a történetvezetés, amiről... hát igen, nem sokat tudok mondani, mert szánom-bánom bűnömet még nem olvastam Tezuka-samától. De ami késik az jön, ugye.
Létrehozta a Mushi Production-t (Mushi=Bogár. Hehe. Osamushi?), ami Japánban az úttörője volt a tévés animációnak.
Lehetne még mit írni róla, de azt hiszem, nem ragozom túl - sokat köszönhet neki Japán, és mindenki, aki animés. Tezuka-samát gyomorrák vitte el 1989-ben, pedig a jó emberek igazán megérdemelnék a hosszú életet. Igazságtalan a világ! Áldozzunk fél perc néma csendet a mesternek, a manga és az anime atyjának.
Bevezetőnek ennyit. De nem Tezuka bá' miatt ragadtam billentyűt - vagyis ha ő nem lenne, most ez a bejegyzés sem, de... ööö... hova akartam kilyukadni? Ja! -, hanem mert volt neki
Főleg, hogy ma reggel... jól van volt az délelőtt is már, nagy tévékapcsolgatásomban belefutottam a feldolgozásba az HBO-n. És tudjátok mit? Nem volt rossz! Sőt, én jót derültem rajta. Ha a mester mangája fele ilyen jó (márpedig szerintem vagy nyolcszor jobb lehet, mint a film volt), akkor az amerikaiak nagyszerű munkát végeztek. Na jó, koprodukció volt, Japán és Hongkong is besegített. (Utóbbi gondolom az animációért felelt,
És mi lett belőle? Egy szeretnivaló kis film, mondhatni estimese, rengeteg aranyos karakterrel, ötletes történettel, akcióval, poénnal (komolyan, olyanokat röhögtem, tiszta könny volt egyszer-egyszer már a szemem. xD "-...Működik ez?") - azzal a lezárással, amitől falnak megyek. Pontosabban... Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de Hollywoodnak bevett szokása az a befejezés, hogy (ha nem akarsz amúgy tök kiszámítható spoilert, ne olvasd tovább!) epic nagy csata, de a gonoszt csak úgy lehet legyőzni, hogy feláldozza magát a főhős... Mindenki visszatartja, hogy "ne, ne tedd", de a főhős erősködik, megteszi, látszólag meghal... De mégis jön a megoldás, újraéled/mégis él mindenki happy... Ez oké, szép-szép, de nem húszmilliomodjára. Az meg csak még egy pofon, hogy a történet szép, bonyolult, minden, erre egy ilyen "egyszerű" megoldással vágják el az egész történetet. Mert számomra ez olyan volt, mintha nyissz! levágtak volna egy-két dolgot, mert kicsi a költségvetés, nem fér bele, hogy plusz tíz perc legyen még, hát gyerünk, oldjuk meg, öt perc, mittomén-hány-képkocka, oldjátok meg, fiúk. Hát, FÁK. Ez most felhúzott... De áámerika nem hazudtolta meg önmagát.(/spoiler)
Amúgy tényleg, a végén, a csalódásomat leszámítva nagyon szórakoztató film volt, meg is fogom szerezni, szóval csak ajánlani tudom mindenkinek!
Adatok:
Cím: Astro Boy
Rendezte: David Bowers
Írta (sz'al eredeti történet:): Tezuka Osamu
Forgatókönyv: David Bowers
... és a többiek.
Színes (vötöfö, ezt miért írom ki?!), amerikai-japán-honkongi animációs film, 90 perc, 2009-ből.
Történet röviden: Van egy város, Metro City, ami a föld fölött lebeg, és az emberek mindennapjaiban a robotok segítenek. Futurisztikus egy világ, és itt él Tenma, egy okos és ügyes tudós, aki fia halála után (... hosszú, nézd meg) alkot társával egy androidot, akinek kisfiú alakot adnak. A fiú megkapja, energiaforrásnak a kék magot, aminek van egy párja a vörös mag - csakhogy a kék a pozitív, a vörös a negatív. Ez az energia nagyon csúcs, és mivel Stone-nak a polgármesternek kell a mag, az androidfiú kénytelen menekülni... Nagyon röviden, dióhéjban és semmit sem kifejtve, ennyi. Sőt, nagyon sok mindent elhallgattam. (
Ajánlom hát mindenkinek, az biztos, hogy párszor még én is levadászom az HBO-n, meg majd az eredeti történetet is, valamikor... =)
Források: wikipedia, port.hu, IMDB. Kösz!
Ui: Elnézést, hogy hanyagolom a blogot, de valahogy sosem jön késztetés, hogy felmásszak ide... Talán a kommentek segítenének... ;P
Láttam, csak ma majdnem kétszer, ugyanis köbö most is épp ezt adják:p
VálaszTörlésNem láttam teljesen előlről ugyan, viszont nekem nagyon tetszett, aranyos és elgondolkodtató kis mese, mégha az amerikaiak keze is van benne.
Nekem külön tetszik a vége, mégha az unásig ismételt klisé is, engem megríkatott, ilyan kis szép volt =')
Ma volt pedig a premierje, már beragadt az ismétlőgombjuk? =)
VálaszTörlésNekem is tetszett, jó volt, derültem rajta. De akkor sem szeretem az áámerikaiakat. :P
Megríkatott? :O Nem tudom, túl kiszámítható volt, sablon és annyira nem is lett tökéletesen eltalálva. (Vagy engem csak a nagy robot hangja zavart? xD "...ezzel a kék izével...")
... Más: Hiperszuperszónikusan feldobtál, hogy kommenteltél, Kishikém! =D